Dzsessz
Stíluseredet	Blues, ragtime és európai katonai zenekarok
Kulturális eredet	Nyugat-Afrika, afroamerikai zene, 1910-es évek New Orleans
Hangszerek	gitár, basszusgitár, szaxofon, harsona, zongora, klarinét, trombita, nagybőgő, dob, ének
Népszerűség	nagyon népszerű az 1920-as és 1960-as évek között, azóta mérsékelten – inkább a pop-os fajtái (mint a szving), valamint sok más stílus kapott "dzsessz"-es jelzőt: rhythm and blues, soul, neo soul, quiet storm és smooth jazz
Leszármazott stílusok
Jump blues • Rhythm and blues • Rock and roll • Ska • Reggae • Funk
Társműfajok
Acid jazz • Calypso jazz • Jazz blues • Mini-jazz • Jazz fusion • Jazz rap • Nu jazz • Smooth jazz • Jazzcore • Soul jazz • Jazz-funk
Alműfajok
Szving • Avantgárd-jazz • Bebop • Latin jazz • Chamber jazz • Cool jazz • Creative jazz • Dixieland • Free jazz • Gypsy jazz • Hard bop • Post-bop • Milo jazz • Modális jazz • Trad jazz • M-Base

A dzsessz (angolul jazz) egy zenei stílus, amelyre jellemző a blue note-ok (az európai zene hangközeinek módosításából, a leggyakrabban a terc, ritkábban a szeptim és a kvint nem egészen félhangnyi szűkítéséből született hangok), szinkópák, szvingelés és párhuzamos ritmusok alkalmazása. A stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció, az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet). Ez az első olyan művészeti stílus, amely az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki.

A dzsessz gyökerei a nyugat-afrikaiak kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afroamerikai zenei hagyományokban (például blues, ragtime) valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg. A 20. század elején az amerikai néger közösségekből indult ki és az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá a világban, amely jelentős hatással volt/van a többi zenei irányzatra is.

A dzsessz ma is folyamatosan fejlődik, egyre újabb stílusok jelennek meg.

Wynton Marsalis Pulitzer-díjas afroamerikai zeneszerző, klasszikus- és dzsessztrombitás a következőt mondta a dzsesszről:

A dzsessz olyasmi, amit a négerek találtak ki a legbensőbb gondolataik kifejezésére – nem csak rólunk és a mi szemszögünkből, hanem arról, hogy miről is szól valójában a számunkra új, demokratikus élet. A fajtánk méltóságát foglaltuk zenébe… megvan benne minden a rideg valóságtól a bonyolult bensőségig. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében.

Maga a jazz szó, a dzsessz eredeti alakja, az amerikai szlengből ered és valószínűleg szexuális jelentéssel bír, bár számos más magyarázata is van.

Louis Armstrong, a valaha élt egyik legkedveltebb dzsesszzenészA dzsessz története során óriási változásokon ment keresztül, mialatt egy szabad örömzenélésből először populáris tánczene, később zeneművészet lett, majd az európai zenére visszaható, modern tudománnyá és zenei stílussá vált. A ragtime, a dixieland, a szving, a bebop, a cool, a fusion és a free jazz látszólag talán ambivalens műfajoknak tűnnek, azonban ezek egy folyamat részei.